A tudósok többsége egyetért abban, hogy bolygónk egyre melegebbé válik. A század első tíz éve volt a valaha mért legmelegebb évtized. Ez valószínűleg jelentős változásokat fog okozni Európa éghajlatában. De mi a helyzet a sarki jégsapkákkal? Olvad a jég? Ha igen, milyen hatással lesz ez a globális éghajlatra és a tengerszintre?
Egy európai műhold most már néhány választ is ad ezekre a kérdésekre. A 2010. április 8-án pályára állított Cryosat 720 km-es magasságban repül a sarkok felett.
A Cryosat egy csúcstechnológiájú radarberendezés segítségével méri a jégvastagság apró változásait úgy, hogy rádiójeleket bocsát ki a felszínre, majd fogja a visszhangokat. Ha a visszhangok gyorsabban érkeznek vissza, akkor a jégfelszín magasabbnak kell lennie.
A Cryosat képes észlelni az Északi-tengeren úszó jég magasságának évi 2 cm-nél kisebb változásait. Az Antarktisz kontinensen található hatalmas jégtakarók felett pedig évi 2 mm-nél kisebb változásokat is képes mérni.
Ezek az eredmények segítenek a tudósoknak abban, hogy kiderítsék, felbomlik-e és olvad-e az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarója. Emellett azt is megmutatják, hogy az Antarktisz szárazföldjét és a környező tengert borító jégtakarók zsugorodnak-e vagy növekednek-e. Ez azért fontos, mert a jégtakarók olvadása esetén a tengerszint több méterrel is emelkedhet. Ezáltal számos alacsonyan fekvő város és ország kerülhet víz alá.
A CryoSat az ESA „Living Planet” programja keretében indított harmadik Earth Explorer-misszió (a GOCE – az ESA gravitációs missziója – és az SMOS – az ESA vízmissziója – után).
