Mielőtt az ember léphetne a Marsra, a lehető legtöbbet kell megtudnunk a Vörös Bolygóról. Volt-e ott valaha élet? Van-e még ma is élet a Marson, és ha igen, milyen formában? Milyen veszélyek fenyegetik a jövőbeli emberi felfedezőket? Mennyire könnyű a Marson élni és dolgozni?
Az ESA Aurora-programja robotok küldését tervezi, hogy többet tudjanak meg erről. Az ExoMars, amelynek indítására 2018-ban kerül sor, az Aurora-missziók közül az első. A misszió egy keringő űreszközt és egy leszállóegységet tartalmaz, amely egy nagy rovert juttat el a Mars felszínére.
A napenergiával működő rover hónapokig marad a Marson, és több kilométert fog megtenni a sziklás tájon. A Föld és a rover közötti jeleket az ExoMars keringő űrszerkezet továbbítja.
Az ExoMars rover akár 2 méter mélyre is képes lesz fúrni a felszínbe, kőzetmintákat venni és elemezni, vizet keresni, valamint a helyi időjárási viszonyokat tanulmányozni. Fő célja az lesz, hogy a múltbeli vagy jelenlegi élet jeleit keresse.
