2016-ban az ESA Rosetta nevű űrszondája egy hihetetlen küldetést hajtott végre: elrepült egy üstökösig, pályáról tanulmányozta azt, majd leeresztett egy robotleszállót! Ezután bizonyítékot találtak arra, hogy az üstökösök régen becsapódtak a Földbe, és hozzájárultak légkörünk kialakulásához!
Ahhoz, hogy ezt a fontos felfedezést megtehessék, a tudósoknak nyomozók módjára kellett eljárniuk. Tudjuk, hogy a Föld légkörében apró mennyiségben található egy xenon nevű gáz. Légkörünkben sokféle xenonfajta létezik, amelyek mindegyike kissé eltérő módon keletkezik. Ez egyfajta “ujjlenyomatot” ad, amelynek segítségével meg lehet különböztetni a különböző xenonfajták keverékeit.
A tudósok ksenont találtak a Mars vékony légkörében, aszteroidákban, a Jupiteren, valamint a Napból származó részecskékben. A Földön található ksenon “ujjlenyomata” azonban eltér azokétól! Ez azt jelenti, hogy a Földön található ksenonnak máshonnan kellett származnia, mint a Naprendszer más részein található ksenonnak.
A Földön található ksenon nagyon régi, és az idő múlásával a keverék összetétele megváltozott. A tudósok számítógépes modellek segítségével megpróbálták előre jelezni, milyen lehetett a Földön található xenon körülbelül négy és fél milliárd évvel ezelőtt, amikor bolygónk kialakulóban volt. Ezzel visszatérünk az ESA Rosetta szondájához. Amikor a szonda a üstököst vizsgálta, találd ki, mit fedezett fel? Olyan xenont, amelynek “ujjlenyomata” szinte megegyezik az ősi Földön található xenonéval!
Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a távoli múltban üstökösök csapódtak be a Földbe, és magukkal hozták a xenont. De bár az üstökösökben található xenon hasonló a korai Földön találhatóhoz, nem teljesen azonos vele. Valójában a Rosetta által talált bizonyítékok arra utalnak, hogy az üstökösök körülbelül 22%-vel járultak hozzá a Föld ősi xenonjához, míg a többi valószínűleg aszteroidáktól származott.
És ha a üstökösök hozták a ksenont, akkor lehet, hogy más dolgokat is hoztak? Talán az üstökösök hozták az aminosavakat is – az élet egyik alapanyagát!
Az ESA Rosetta szondája által visszaküldött adatoknak köszönhetően egyre közelebb kerülünk ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához – és még sok máshoz is!
Érdekes tény: A Rosetta által vizsgált üstökös hivatalos neve 67P/Churyumov-Gerasimenko. A Rosetta hihetetlenül közel repült az üstököshez, hogy ksenont gyűjtsön – mindössze 5 km-re a felszínétől!
