A világ minden táján a csillagászok izgatottan várják az Ariane 5 rakéta indítását, amely két úttörő ESA-műholdat szállít, melyeket híres európai tudósokról neveztek el: a Planck és a Herschel. Mint a 21. századi időgépek, ezek a legkorszerűbb űrobszervatóriumok visszatekintnek az időbe, segítve a tudósokat abban, hogy feltárják a csillagok, a galaxisok és maga az univerzum keletkezésének titkait.
A Herschel lesz a valaha az űrbe indított legnagyobb távcső. Középpontjában egy 3,5 méter átmérőjű főtükör áll – amely jóval nagyobb, de könnyebb, mint a Hubble Űrtávcsőben használt tükör. A 3,4 tonnás obszervatóriumot egy német-brit csillagászról, William Herschelről nevezték el, aki 1800-ban történelmet írt azzal, hogy felfedezte a láthatatlan infravörös fényt (amelyet hőként érzékelünk). A modern Herschel három műszere legalább három éven át fogja vizsgálni a hideg porfelhőket, ahol a csillagok születnek, valamint a távoli galaxisokat, amelyek erősen ragyognak az infravörös tartományban.
A Herschel mellett egy olyan műhold is pályára áll, amelyet arra terveztek, hogy visszatekintsen az idő kezdetére. A német fizikus, Max Planck tiszteletére elnevezett, 1 900 kg-os űreszköz az Univerzum nagy bumm során történt születése után visszamaradt halvány visszhangokat fogja vizsgálni. Ezek a visszhangok néhány millimilliomod fokos hőmérséklet-ingadozásként jelentkeznek. Ezen láthatatlan mikrohullámú sugárzás észleléséhez és feltérképezéséhez a Planck két detektorát -273 Celsius-fokra kell lehűteni. Körülbelül 15 hónapos időszak alatt az obszervatórium 1,5 méteres főtükre fogja összegyűjteni azt a rendkívül halvány sugárzást, amely mintegy 14 milliárd évvel ezelőtt indult útjára a Föld felé.
