A műhold felbocsátását követően a küldetés sikere gyakran attól függ, hogy sikerül-e kapcsolatba lépni vele és nyomon követni a haladását. 1968 májusa óta az ESA számára felbocsátott műholdak többségét a németországi Darmstadtban található Európai Űrirányító Központ (ESOC) irányítja.
A központban található egy fő irányítóterem, amely a küldetés első szakaszaiban a tevékenységek központjaként működik. Amint a műhold üzembe helyezésre kerül, az irányítást kisebb, speciális irányítótermek veszik át. Az ESOC munkája már akkor megkezdődik, amikor egy küldetést előzetesen felvesznek a vizsgálati tervbe. A küldetés előrehaladtával és fejlődésével az ESOC a repülésirányítás, a műhold üzemeltetése és a kommunikáció minden aspektusát tanulmányozza.
A műhold felbocsátását követően a központnak nyomon kell követnie és irányítania kell a műholdat. Ez magában foglalja a parancsok küldését az űreszköz helyzetének vagy pályájának megváltoztatására, valamint annak figyelemmel kísérését, hogy az űreszköz megfelelően működik-e. Az ESOC emellett figyelemmel kíséri a fedélzeti műszereket, és szükség esetén új utasításokat küld.
Az ESOC szakértői számos olyan űrmissziót mentettek meg, amelyekről úgy tűnt, hogy végük van. Közéjük tartozik a Hipparcos is, amelynek sikerült befejeznie hároméves csillagtérképezési küldetését, annak ellenére, hogy rossz pályára került.