A Mars egykor melegebb és nedvesebb volt, mint manapság. Az ESA Mars Express űrsondája és más űreszközök által visszaküldött felvételeken hatalmas csatornák láthatók, amelyek kiszáradt folyómedreknek tűnnek. Hová tűnt a víz?
Egy kis mennyiség a sarkvidéki jégsapkákban van bezárva. Egy része az űrbe került. De nagy része a talajba és a kőzetekbe fagyott be.
Lehetséges, hogy az élet milliárd évvel ezelőtt kezdődött a Marson, amikor még meleg és nedves volt. Ma a felszín túl hideg és száraz ahhoz, hogy életet tápláljon. Egyes tudósok azonban úgy vélik, hogy egyszerű életformák, például baktériumok, még mindig létezhetnek a föld mélyén.
Az ESA néhány éven belül egy rovert tervez küldeni a Marsra, hogy életnyomokat keressen. Ezt követően egy olyan küldetés következik, amelynek célja kőzet- és talajminták begyűjtése tudományos vizsgálatokhoz.
A Marson kívül a Jupiter egyes holdjainak jéggel borított óceánjaiban is létezhet élet. A Titán, a Szaturnusz legnagyobb holdja, szintén nagyon érdekes hely.
A tudósok úgy vélik, hogy a Titán hasonló a fiatal Földhöz – csakhogy sokkal hidegebb. 2005 januárjában az ESA Huygens szondája leszállt ezen a jeges, szmoggal borított holdon. Száraz folyómedreket és tavakat talált, amelyek időnként folyékony metánnal telnek meg.
