A Nemzetközi Űrállomás egy fantasztikus laboratórium az űrben. A tudósok súlytalanságban végeznek kísérleteket, amelyek mindenféle új áttöréshez vezetnek! De mi van akkor, ha a kísérlethez részleges, de nem teljes súlytalanságra van szükség? Az ESA, a Német Űrkutatási Központ (DLR) és a francia űrügynökség (CNES) összefogott, hogy ezt megvalósítsa!
Ahelyett, hogy az űrbe repültek volna, egy nagyon különleges repülőgépet használtak, az úgynevezett A310 Zero-G-t. A levegőben a Zero-G pilótája egy igényes manővert hajt végre: hirtelen felfelé húzza a gépet, majd csökkenti a tolóerőt. Ezáltal a Zero-G egy nagy ívet ír le a levegőben, mintha katapultból lőtték volna ki! Amikor a repülőgép eléri az ív csúcspontját, a fedélzeten tartózkodó összes ember és felszerelés körülbelül 20 másodpercre szabad esésbe kerül, ami megegyezik a súlytalanság állapotával. Ezután a repülőgép lefelé zuhan, és a gravitáció hatása visszatér. Hamarosan a pilótának fel kell húznia a gépet, hogy a levegőben maradjon, és a folyamat újrakezdődhet!
A negyed-, fél- és háromnegyed-gravitációs hatás elérése érdekében a pilóta megváltoztatta a felfelé repülő Zero-G dőlésszögét, ami azt eredményezte, hogy a repülőgép más ívet írt le a levegőben. Ezt a technikát még soha nem próbálták ki korábban, de nagyon jól bevált!
A három űrügynökség ezen a különleges repülés során különböző kísérleteken dolgozott együtt. Az egyik kísérlet azt vizsgálta, hogy a részleges gravitáció milyen hatással van agyunk működésére. Korábbi kísérletek kimutatták, hogy a súlytalanság rövid ideig tartó időszakai fokozzák az agy vérellátását, ami elősegíti agyunk jobb működését. A hosszú ideig tartó súlytalanságnak azonban negatív mellékhatásai vannak az agyunkra. Lehet-e valamilyen jó középút a csökkentett gravitációval? Ezt vizsgálták a fedélzeten tartózkodó tudósok egy része.
Egy másik kísérlet a növényi gyökerekkel foglalkozott, és azzal, hogyan reagálnak a részleges gravitációs körülményekre. A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletekből tudjuk, hogy a növények meglepően gyorsan képesek alkalmazkodni, de további információkra van szükségünk ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük, hogyan változnak a növények.
Az ilyen kísérletek rendkívül fontosak az emberes űrutazások tervezése szempontjából, akár a Holdra, akár a Marsra. Képesek-e az emberek hosszú ideig teljes súlytalanságban élni és dolgozni, vagy szükség van-e némi gravitációra az egészségünk megőrzéséhez? A növények termesztése az űrben és más bolygókon elengedhetetlen lesz a túlélésünkhöz, ezért azt is tudnunk kell, hogyan reagálnak a különböző mértékű gravitációra!
Képzeld el, hogy tudós vagy, és a Zero-G repülőgépen utazol. Eszedbe jut valami kísérlet, amit szívesen elvégeznél? Segítene ez az űrhajósoknak abban, hogy a jövőben új világokat fedezzenek fel?
Érdekes tény: A Zero-G repülőgép hárompercenként merülhet alacsony gravitációs állapotba, összesen 31 alkalommal egy repülés során. Olyan, mint egy extrém hullámvasút az égen, csakhogy tudományos célokra használják!
