A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter, főként hidrogénből és héliumból álló gázokból áll. Felső légkörében apró mennyiségű vizet találtak, de eddig senki sem tudta biztosan, honnan származik ez a víz. A régóta fennálló rejtélyre az ESA Herschel űrobszervatóriuma, a valaha indított legérzékenyebb infravörös távcső adta meg a választ. A Herschel meggyőző bizonyítékot talált arra, hogy a vizet 1994 júliusában több üstökös becsapódása juttatta oda!
A beérkező kozmikus törmelékkel való ütközések folyamatos veszélyt jelentenek a Naprendszer bolygóira, beleértve a Földet is. A tudósok azonban eddig csak kevés ilyen becsapódást figyeltek meg. Az első közvetlen megfigyelés egy ilyen eseményről 19 évvel ezelőtt a Jupiteren történt. A csillagászok megdöbbenve figyelték, ahogy a Shoemaker-Levy 9 üstökös 21 darabja a bolygó felső légkörébe zuhant és felrobbant.
Az ESA 1995-ben pályára állított infravörös űrobszervatóriuma volt az első, amely vizet észlelt és vizsgált a Jupiter felső légkörében. A tudósoknak sikerült kizárniuk a belső eredetet, például azt, hogy a víz alulról emelkedett volna fel. De ha a víz kívülről került oda, akkor honnan származott?
Széles körben feltételezték, hogy a Shoemaker–Levy 9 üstökös lehetett ennek a víznek a forrása, de közvetlen bizonyíték hiányzott. Most a Herschel érzékeny infravörös „szemei” megoldották a rejtélyt. Az űrobszervatórium a Jupiter déli féltekéjén 2–3-szor több vizet talált, mint az északi féltekén. A víz nyomai kizárólag nagy magasságokban találhatók, és nagy részük az 1994-es üstökösbecsapódások helyszínei környékén koncentrálódik.
A Jupiter hatalmas légkörét alkotó gázokról még részletesebb megfigyeléseket fog végezni az ESA JUICE-missziója, amelyet 2022-ben terveznek elindítani az óriásbolygó felé.
