Az elmúlt 30 évben Európa élen járt az űrhajók indításában a Naprendszer és az Univerzum feltárása céljából. A legfontosabb pillanatok közé tartozik a Halley-üstökössel való találkozás 1986-ban, egy szonda ejtőernyős leszállítása a Szaturnusz Titán nevű holdjára 2005-ben, valamint a vízjég felfedezése a Mars felszíne alatt. Az ESA egyéb küldetései a Vénuszt és a Napot eddig soha nem látott részletességgel tanulmányozzák, és lenyűgöző képeket nyújtanak távoli galaxisokról.
A Nap kutatása mindig is fontos részét képezte az ESA űrtudományi programjának. A Nap biztosítja számunkra azt a hőt és energiát, amelyre minden élőlénynek szüksége van ahhoz, hogy a Földön kialakulhasson és növekedhessen. Nélküle bolygónk fagyos és élettelen lenne.
Az Európában épített űreszközök rendkívül sikeresen végezték a Nap megfigyelését és a Nap körüli tér feltárását. Néhány példa ezekre:
-
Az ESA és a NASA közös „Ulysses” nevű projektje, amelynek köszönhetően elkészült a helioszféra (a Nap mágneses terének hatálya alá tartozó terület) első térképe, a Nap egyenlítőjétől a pólusokig
-
A SOHO, egy a Földtől 1,5 millió km-re keringő műhold, amely képeket küld nekünk a Nap felszínén zajló robbanásokról, és a Nap belsejét is vizsgálja
-
A Cluster, az ESA négy műholdja, amelyek a Föld mágneses mezője és a napszél közötti összefüggéseket vizsgálják
