{"id":17,"date":"2026-05-13T17:17:51","date_gmt":"2026-05-13T15:17:51","guid":{"rendered":"https:\/\/kids.esa.int\/how_do_planets_and_solar_systems_form\/"},"modified":"2026-10-08T00:23:05","modified_gmt":"2026-10-07T22:23:05","slug":"how_do_planets_and_solar_systems_form","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/how_do_planets_and_solar_systems_form\/","title":{"rendered":"Hogyan alakulnak ki a bolyg\u00f3k \u00e9s a naprendszerek?"},"content":{"rendered":"

Miel\u0151tt vil\u00e1gok, \u00f3ce\u00e1nok vagy ak\u00e1r szil\u00e1rd talaj l\u00e9tezett volna, valami sokkal kev\u00e9sb\u00e9 leny\u0171g\u00f6z\u0151 dolog volt: egy felh\u0151. Egy hatalmas, hideg g\u00e1z- \u00e9s porkever\u00e9k, amely az \u0171rben sodr\u00f3dott. Se kontinensek, se l\u00e9gk\u00f6r, se \u00e9let \u2013 csup\u00e1n apr\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9k lebegtek a s\u00f6t\u00e9tben. Ebb\u0151l a szer\u00e9ny kezdetb\u0151l eg\u00e9sz naprendszerek \u00e9p\u00fcltek fel!\u00a0<\/p>\n

Ennek az \u00e1talakul\u00e1snak a meg\u00e9rt\u00e9se az ESA Plato-misszi\u00f3j\u00e1t al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3 tudom\u00e1ny egyik kulcsfontoss\u00e1g\u00fa eleme. M\u00e1s csillagok k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 bolyg\u00f3k tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val a Plato seg\u00edt a tud\u00f3soknak nem csup\u00e1n a Galaxisunkban tal\u00e1lhat\u00f3 bolyg\u00f3k t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani, hanem azt is meg\u00e9rteni, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n hogyan keletkeznek.<\/p>\n

Els\u0151 l\u00e9p\u00e9s: egy csillag sz\u00fclet\u00e9se <\/h2>\n

Minden azzal kezd\u0151dik, hogy egy hatalmas g\u00e1z- \u00e9s porfelh\u0151 egy r\u00e9sze saj\u00e1t gravit\u00e1ci\u00f3ja hat\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszeesik. Ahogy \u00f6sszezsugorodik, egyre gyorsabban forog, \u00e9s korong alak\u00fara lapul, mintha egy pizzat\u00e9szt\u00e1t p\u00f6rgetn\u00e9nek a leveg\u0151ben. Amikor elegend\u0151 anyag gy\u0171lik \u00f6ssze a k\u00f6zep\u00e9n, egy csillag kialakul. K\u00f6r\u00fcl\u00f6tte tov\u00e1bbra is ott marad egy kavarg\u00f3 g\u00e1z- \u00e9s porkorong. Ezt protoplanet\u00e1ris korongnak nevezik, ami annyit jelent, hogy bolyg\u00f3k\u00e9pz\u0151 korong. Ez az a csillag k\u00f6r\u00fcli ter\u00fclet, ahol a bolyg\u00f3k sz\u00fcletnek.\u00a0<\/p>\n

M\u00e1sodik l\u00e9p\u00e9s: a port\u00f3l a kavicsokig <\/h2>\n

Kezdetben a korongot mikroszkopikus szemcs\u00e9k t\u00f6ltik ki, amelyek kisebbek a homokn\u00e1l. De ezek a szemcs\u00e9k nem maradnak sok\u00e1ig egyed\u00fcl! Finoman \u00f6ssze\u00fctk\u00f6znek \u00e9s \u00f6sszeragadnak, egyre nagyobb \u00e9s nagyobb csom\u00f3kat alkotva. A por kavicsokk\u00e1 v\u00e1lik, a kavicsok pedig tov\u00e1bb n\u00f6vekednek.\u00a0<\/p>\n

Lehet, hogy lass\u00fanak t\u0171nik, de ez a folyamat hatalmas m\u00e9retekben zajlik, \u00e9s sz\u00e1mtalan \u00fctk\u00f6z\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nik egyszerre. Az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val ezek a kis \u00e9p\u00edt\u0151elemek kilom\u00e9teres m\u00e9ret\u0171 objektumokk\u00e1 v\u00e1lnak, amelyeket planetesim\u00e1loknak nevez\u00fcnk. Ezek a bolyg\u00f3k els\u0151 \u201cmagjai\u201d.\u00a0<\/p>\n

\"From
A kavicsokt\u00f3l a bolyg\u00f3kig<\/figcaption><\/figure>\n

Harmadik l\u00e9p\u00e9s: az \u00fctk\u00f6z\u00e9sek vil\u00e1gokat hoznak l\u00e9tre<\/h2>\n

Amint a planetesim\u00e1lok kialakulnak, a gravit\u00e1ci\u00f3 kezdi \u00e1tvenni az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st. A nagyobb \u00e9gitestek magukhoz vonzz\u00e1k a kisebbeket, \u00e9s az \u00fctk\u00f6z\u00e9sek egyre hevesebb\u00e9 v\u00e1lnak. Egyesek \u00f6ssze\u00fctk\u00f6znek \u00e9s egyes\u00fclnek, \u00edgy egyre nagyobbakk\u00e1 v\u00e1lnak. M\u00e1sok sz\u00e9tesnek, \u00e9s anyagukat visszajuttatj\u00e1k a rendszerbe.\u00a0<\/p>\n

Ez a kaotikus szakasz a bolyg\u00f3cs\u00edr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezet, amelyek olyan nagy testek, hogy m\u00e1r jelent\u0151s gravit\u00e1ci\u00f3val rendelkeznek. De m\u00e9g nem teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 bolyg\u00f3k.\u00a0<\/p>\n

T\u00f6bb milli\u00f3 \u00e9ven \u00e1t ezek az embri\u00f3k folyamatosan \u00fctk\u00f6znek \u00e9s egyes\u00fclnek, fokozatosan megtiszt\u00edtva p\u00e1ly\u00e1ikat, \u00e9s teljesen kialakult bolyg\u00f3kk\u00e1 fejl\u0151dnek. A legnagyobb \u00e9gitestek a kisebbek bekebelez\u00e9s\u00e9vel n\u00f6vekednek, m\u00edgnem v\u00e9g\u00fcl csak n\u00e9h\u00e1ny domin\u00e1ns bolyg\u00f3 marad fenn. A legalkalmasabb t\u00fal\u00e9l\u00e9se \u2013 bolyg\u00f3i v\u00e1ltozatban!<\/p>\n

Negyedik l\u00e9p\u00e9s: feln\u00f6v\u00e9s \u00e9s hangulatok kialak\u00edt\u00e1sa<\/h2>\n

Ahogy a bolyg\u00f3k n\u00f6vekednek, v\u00e1ltoz\u00e1sok mennek v\u00e9gbe benn\u00fck. A F\u00f6ldh\u00f6z hasonl\u00f3 k\u0151zetbolyg\u00f3k a t\u00f6bbsz\u00f6ri becsap\u00f3d\u00e1sok ut\u00e1ni leh\u0171l\u00e9s sor\u00e1n szil\u00e1rd felsz\u00ednt alak\u00edtanak ki. Ugyanakkor a vulk\u00e1ni tev\u00e9kenys\u00e9g r\u00e9v\u00e9n belsej\u00fckb\u0151l felszabadul\u00f3 g\u00e1zok l\u00e9gk\u00f6rt k\u00e9pezhetnek.\u00a0<\/p>\n

A rendszer k\u00fcls\u0151 r\u00e9gi\u00f3iban, ahol hidegebb van, m\u00e1s folyamatok j\u00e1tsz\u00f3dnak le. A nagy bolyg\u00f3magok hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 g\u00e1zt tudnak magukhoz vonzani, \u00e9s \u00edgy olyan g\u00e1z\u00f3ri\u00e1sokk\u00e1 v\u00e1lnak, mint a Jupiter \u00e9s a Szaturnusz.\u00a0<\/p>\n

\u00c9ppen ez\u00e9rt a naprendszerekben gyakran tal\u00e1lhat\u00f3k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa \u00e9gitestek: a csillaghoz k\u00f6zelebb l\u00e9v\u0151 kis, szikl\u00e1s bolyg\u00f3k, valamint a hatalmas g\u00e1z\u00f3ri\u00e1sok. Mindezek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek az eredeti porkorong k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire vezethet\u0151k vissza.<\/p>\n

Nem minden napenergia-rendszer egyforma <\/h2>\n

A modern csillag\u00e1szat egyik legizgalmasabb felfedez\u00e9se, hogy a bolyg\u00f3rendszerek nagyon elt\u00e9rhetnek a mi\u00e9nkt\u0151l. Vannak olyanok, amelyekben \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3k rendk\u00edv\u00fcl k\u00f6zel keringenek csillagukhoz. M\u00e1sokban viszont kis, szikl\u00e1s bolyg\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, s\u0171r\u0171n elhelyezked\u0151 rendszerek tal\u00e1lhat\u00f3k. A legizgalmasabb azonban az, hogy egyesekn\u00e9l ak\u00e1r az \u00e9lhet\u0151 z\u00f3n\u00e1ban is vannak bolyg\u00f3k, ahol a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek lehet\u0151v\u00e9 tehetik a foly\u00e9kony v\u00edz l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t a bolyg\u00f3 felsz\u00edn\u00e9n.\u00a0<\/p>\n

A Plato-misszi\u00f3 c\u00e9lja, hogy ezeket a rendszereket r\u00e9szletesen tanulm\u00e1nyozza, seg\u00edtve ezzel a tud\u00f3sokat abban, hogy ne csup\u00e1n meg\u00e9rts\u00e9k, milyen bolyg\u00f3k l\u00e9teznek, hanem azt is, hogyan j\u00f6ttek l\u00e9tre.<\/p>\n

\"Plato\u2019s
Plat\u00f3n m\u0171v\u00e9szi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa<\/figcaption><\/figure>\n

Egy id\u0151ig\u00e9nyes folyamat <\/h2>\n

K\u00f6nny\u0171 \u00fagy gondolni a bolyg\u00f3kra, mintha \u00e1lland\u00f3 jelens\u00e9gek lenn\u00e9nek, de val\u00f3j\u00e1ban egy hossz\u00fa \u00e9s k\u00e9nyes esem\u00e9nysorozat eredm\u00e9nyei. Egy g\u00e1zfelh\u0151 \u00f6sszeomlik, egy csillag kialakul, a por \u00f6sszetapad, \u00e9s az \u00fctk\u00f6z\u00e9sek vil\u00e1gokat hoznak l\u00e9tre. Minden szakasz az el\u0151z\u0151re \u00e9p\u00fcl, \u00e9s olyan lassan zajlik, hogy az emberi id\u0151sk\u00e1l\u00e1n szinte lehetetlen \u00e9szrevenni a v\u00e1ltoz\u00e1sokat. A bolyg\u00f3k kialakul\u00e1sa nem egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra t\u00f6rt\u00e9nik, hanem t\u00f6bb t\u00edzmilli\u00f3 \u00e9v alatt zajlik le, amelyet a gravit\u00e1ci\u00f3, a mozg\u00e1s \u00e9s sz\u00e1mtalan \u00fctk\u00f6z\u00e9s alak\u00edt.\u00a0<\/p>\n

M\u00e9g a bolyg\u00f3k kialakul\u00e1sa ut\u00e1n is folyamatosan fejl\u0151dnek: p\u00e1ly\u00e1juk eltol\u00f3dik, l\u00e9gk\u00f6r\u00fck v\u00e1ltozik, felsz\u00edn\u00fcket pedig az \u00fctk\u00f6z\u00e9sek alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t. M\u00e1s sz\u00f3val, egy bolyg\u00f3rendszer soha nem v\u00e1lik igaz\u00e1n k\u00e9szs\u00e9. Ha a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek megfelel\u0151ek, ennek a folyamatnak a valamelyik szakasz\u00e1ban kialakulhat egy olyan bolyg\u00f3, mint a F\u00f6ld. A Plato-misszi\u00f3 c\u00e9lja a F\u00f6ldh\u00f6z hasonl\u00f3 bolyg\u00f3k felkutat\u00e1sa, \u00e9s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt majd annak kider\u00edt\u00e9s\u00e9ben, hogy ezek gyakoriak-e, vagy bolyg\u00f3nk tal\u00e1n egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 a maga nem\u00e9ben.\u00a0<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Before there were worlds, oceans, or even solid ground, there was something far less impressive: a cloud. A vast, cold mixture of gas and dust drifting through space. No continents, […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_newsletter_access":"","_jetpack_dont_email_post_to_subs":false,"_jetpack_newsletter_tier_id":0,"_jetpack_memberships_contains_paywalled_content":false,"esa_banner_image":"https:\/\/www.esa.int\/var\/esa\/storage\/images\/esa_multimedia\/images\/2014\/02\/searching_for_exoplanetary_systems\/14282305-1-eng-GB\/Searching_for_exoplanetary_systems.jpg","esa_banner_description":"Searching for exoplanetary systems","esa_banner_credit":"ESA\u2013C. Carreau","esa_banner_licence":"ESA Standard Licence","esa_banner_detail_url":"https:\/\/www.esa.int\/ESA_Multimedia\/Images\/2014\/02\/Searching_for_exoplanetary_systems","esa_external_url":"","esa_external_new_window":false,"_jetpack_feature_clip_id":0,"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":"","jetpack_post_was_ever_published":true},"categories":[10,11,12],"tags":[2],"panel":[],"language":[],"age":[],"duration":[],"resource_type":[],"audience":[],"wf_post_folders":[],"class_list":["post-17","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-learn","category-our-universe","category-planets-and-moons","tag-background-article"],"jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_featured_media_url":"","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=17"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4258,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17\/revisions\/4258"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=17"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=17"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=17"},{"taxonomy":"panel","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/panel?post=17"},{"taxonomy":"language","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/language?post=17"},{"taxonomy":"age","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/age?post=17"},{"taxonomy":"duration","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/duration?post=17"},{"taxonomy":"resource_type","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/resource_type?post=17"},{"taxonomy":"audience","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/audience?post=17"},{"taxonomy":"wf_post_folders","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/wf_post_folders?post=17"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}