{"id":10,"date":"2026-05-13T17:41:12","date_gmt":"2026-05-13T15:41:12","guid":{"rendered":"https:\/\/kids.esa.int\/can_there_be_another_earth\/"},"modified":"2026-10-08T00:23:04","modified_gmt":"2026-10-07T22:23:04","slug":"can_there_be_another_earth","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/can_there_be_another_earth\/","title":{"rendered":"L\u00e9tezhet-e egy m\u00e1sik F\u00f6ld?"},"content":{"rendered":"
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t

Tudjuk, hogy a Naprendszer\u00fcnkben nyolc bolyg\u00f3 van, de tudtad-e, hogy a csillag\u00e1szok t\u00f6bb ezer bolyg\u00f3t fedeztek fel a Naprendszer\u00fcnk\u00f6n k\u00edv\u00fcl? Ezeket naprendszeren k\u00edv\u00fcli bolyg\u00f3knak, r\u00f6viden exobolyg\u00f3knak nevezik.  <\/p>\n

Mindezen bolyg\u00f3k k\u00f6z\u00fcl azonban csak egyr\u0151l tudjuk, hogy \u00e9letet t\u00e1pl\u00e1l: a F\u00f6ldr\u0151l. De mi lenne, ha a F\u00f6ld nem lenne egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 vil\u00e1g? Mi lenne, ha lenn\u00e9nek odakint m\u00e1s bolyg\u00f3k is, amelyeknek \u00f3ce\u00e1njaik, l\u00e9gk\u00f6r\u00fck \u00e9s az \u00e9lethez sz\u00fcks\u00e9ges megfelel\u0151 felt\u00e9teleik vannak? <\/p>\n

Ez a legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s, amely a Plato-k\u00fcldet\u00e9st vez\u00e9rli: l\u00e9tezik-e az Univerzumban egy m\u00e1sik, a F\u00f6ldh\u00f6z hasonl\u00f3 bolyg\u00f3?<\/p>\n

Mit jelent val\u00f3j\u00e1ban a \u201cF\u00f6ldh\u00f6z hasonl\u00f3\u201d kifejez\u00e9s?<\/h2>\n

Amikor a tud\u00f3sok egy \u201cF\u00f6ldh\u00f6z hasonl\u00f3\u201d bolyg\u00f3r\u00f3l besz\u00e9lnek, nem egy t\u00f6k\u00e9letes m\u00e1solatra gondolnak. Ink\u00e1bb bizonyos kulcsfontoss\u00e1g\u00fa jellemz\u0151k kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t keresik: szikl\u00e1s felsz\u00ednt a g\u00e1z\u00f3ri\u00e1s helyett, a F\u00f6ldh\u00f6z hasonl\u00f3 m\u00e9retet \u00e9s t\u00f6meget, valamint a csillag\u00e1t\u00f3l val\u00f3 megfelel\u0151 t\u00e1vols\u00e1got.  <\/p>\n

Ez az utols\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171, mivel ez hat\u00e1rozza meg a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet. Ha t\u00fal k\u00f6zel van, a bolyg\u00f3 perzsel\u0151 vil\u00e1g v\u00e1lhat bel\u0151le. Ha t\u00fal messze van, pedig befagyhat. De a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt van egy keskeny s\u00e1v, ahol a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9ppen megfelel\u0151ek lehetnek.<\/p>\n

A lakhat\u00f3 z\u00f3na: se nem t\u00fal meleg, se nem t\u00fal hideg<\/h2>\n

A csillag\u00e1szok ezt a r\u00e9gi\u00f3t \u201elakhat\u00f3 z\u00f3n\u00e1nak\u201d nevezik, amelyet gyakran \u201eGoldilocks-z\u00f3n\u00e1nak\u201d is bec\u00e9znek. Ezen a ter\u00fcleten a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet lehet\u0151v\u00e9 teheti a foly\u00e9kony v\u00edz l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t egy bolyg\u00f3 felsz\u00edn\u00e9n. A v\u00edz pedig az \u00e9let egyik legfontosabb alkot\u00f3eleme, ahogyan azt mi ismerj\u00fck. <\/p>\n

Az azonban, hogy egy bolyg\u00f3 az \u00e9lhet\u0151 z\u00f3n\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, m\u00e9g nem garant\u00e1lja, hogy val\u00f3ban lakhat\u00f3 is. Lehet, hogy a bolyg\u00f3nak nincs l\u00e9gk\u00f6re, vagy \u00e9ppen m\u00e9rgez\u0151 l\u00e9gk\u00f6re van, esetleg a csillag\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 extr\u00e9m sug\u00e1rz\u00e1snak van kit\u00e9ve. Teh\u00e1t az, hogy egy bolyg\u00f3 az \u00e9lhet\u0151 z\u00f3n\u00e1ban van, ink\u00e1bb egy els\u0151 nyom egy m\u00e1sik F\u00f6ld felkutat\u00e1s\u00e1hoz, mintsem v\u00e9gleges v\u00e1lasz. <\/p>\n

\"Comparing

<\/p>\n

A Sol \u00e9s a TRAPPIST-1 lakhat\u00f3 z\u00f3n\u00e1inak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa<\/figcaption>\n<\/figure>\n

F\u00f6ldh\u00f6z hasonl\u00f3 bolyg\u00f3k felkutat\u00e1sa<\/h2>\n

Itt j\u00f6n k\u00e9pbe az ESA \u2019Plato\u201d nev\u0171 k\u00fcldet\u00e9se. Ezt a cs\u00facstechnol\u00f3gi\u00e1s \u0171rt\u00e1vcs\u00f6vet arra tervezt\u00e9k, hogy olyan bolyg\u00f3kat keressen, amelyek m\u00e9ret\u00fckben hasonl\u00f3ak a F\u00f6ldh\u00f6z, a Napunkhoz hasonl\u00f3 csillagok k\u00f6r\u00fcl keringenek, \u00e9s csillagaik lakhat\u00f3 z\u00f3n\u00e1j\u00e1n bel\u00fcl helyezkednek el.  <\/p>\n

A Plato a csillagf\u00e9ny apr\u00f3cska cs\u00f6kken\u00e9seit figyelve \u2013 amikor a bolyg\u00f3k elhaladnak csillagaik el\u0151tt \u2013 k\u00e9pes \u00faj vil\u00e1gokat felder\u00edteni, valamint m\u00e9ret\u00fcket \u00e9s p\u00e1ly\u00e1jukat megm\u00e9rni. Ezen fel\u00fcl a Plato olyan, a Napunkhoz hasonl\u00f3 csillagokat fog vizsg\u00e1lni, amelyek el\u00e9g f\u00e9nyesek ahhoz, hogy a F\u00f6ld\u00f6n m\u0171k\u00f6d\u0151 obszervat\u00f3riumok tud\u00f3sai is r\u00e9szletesen tanulm\u00e1nyozhass\u00e1k \u0151ket.\u00a0Mindezek az inform\u00e1ci\u00f3k egy\u00fcttesen seg\u00edtenek majd a bolyg\u00f3k felfedez\u00e9s\u00e9ben, valamint m\u00e9ret\u00fck \u00e9s t\u00f6meg\u00fck meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban. A bolyg\u00f3 m\u00e9ret\u00e9nek \u00e9s t\u00f6meg\u00e9nek ismeret\u00e9ben a tud\u00f3sok kider\u00edthetik, mib\u0151l \u00e1ll, \u00e9s hogy szikl\u00e1s-e, mint a F\u00f6ld, vagy f\u0151k\u00e9nt g\u00e1zb\u00f3l \u00e1ll, mint a Jupiter. <\/p>\n

Ezt k\u00f6vet\u0151en a csillagok k\u00f6zvetlen vizsg\u00e1lat\u00e1val Plat\u00f3n meg tudja \u00e1llap\u00edtani azok kor\u00e1t \u00e9s tulajdons\u00e1gait, ami seg\u00edt a tud\u00f3soknak sokkal pontosabban meg\u00e9rteni a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck kering\u0151 bolyg\u00f3kat. Ez azt jelenti, hogy Plat\u00f3n seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel azonos\u00edtani lehet azokat a bolyg\u00f3jel\u00f6lteket, amelyek val\u00f3ban F\u00f6ld-szer\u0171ek lehetnek. <\/p>\n

A lehet\u0151s\u00e9gekkel teli univerzum<\/h2>\n

Ezen a ponton v\u00e1lnak a dolgok bizonytalanabb\u00e1, \u00e9s egyben izgalmasabb\u00e1 is. Az \u00e9let \u2013 legal\u00e1bbis ahogy mi \u00e9rtj\u00fck \u2013 a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00e9nyes egyens\u00faly\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg. Sz\u00fcks\u00e9ge van foly\u00e9kony v\u00edzre, stabil k\u00f6rnyezetre \u00e9s a megfelel\u0151 k\u00e9miai \u00f6sszetev\u0151kre. Amikor a tud\u00f3sok a F\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli \u00e9letet keresik, gyakran azzal kezdik, hogy olyan bolyg\u00f3kat keresnek, ahol hasonl\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek l\u00e9tezhetnek. \u00c9ppen ez\u00e9rt olyan fontos l\u00e9p\u00e9s a lakhat\u00f3 z\u00f3n\u00e1ban l\u00e9v\u0151 bolyg\u00f3k felfedez\u00e9se. <\/p>\n

Az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizedben a csillag\u00e1szok t\u00f6bb ezer exoplan\u00e9t\u00e1t fedeztek fel, ami r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott arra, hogy a bolyg\u00f3k az eg\u00e9sz Galaxisban gyakoriak. A legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s ma m\u00e1r nem az, hogy l\u00e9teznek-e ezek a bolyg\u00f3k, hanem hogy k\u00f6z\u00fcl\u00fck h\u00e1ny lehet F\u00f6ldh\u00f6z hasonl\u00f3. A Plato-misszi\u00f3 a k\u00f6zeli bolyg\u00f3rendszerekr\u0151l k\u00e9sz\u00edtett r\u00e9szletes katal\u00f3gus\u00e1val seg\u00edt majd megv\u00e1laszolni ezt a k\u00e9rd\u00e9st. <\/p>\n

Sz\u00f3val, l\u00e9tezik-e m\u00e1sik F\u00f6ld? A v\u00e1lasz egyel\u0151re az, hogy nem tudjuk. De az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r rendelkez\u00fcnk azokkal az eszk\u00f6z\u00f6kkel, amelyekkel ezt kider\u00edthetj\u00fck. <\/p>\n

Valahol a csillagok k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1n l\u00e9tezik egy kicsi, szikl\u00e1s bolyg\u00f3, amely pontosan a megfelel\u0151 t\u00e1vols\u00e1gban kering, megfelel\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel, \u00e9s csendesen ker\u00fcli meg csillag\u00e1t. Egy olyan vil\u00e1g, ahol vannak \u00f3ce\u00e1nok, \u00e9gbolt, \u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g \u00e9let is. Plat\u00f3nnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egyre k\u00f6zelebb ker\u00fcl\u00fcnk ahhoz, hogy megtal\u00e1ljuk! <\/p>\n

\"Exoplanet

<\/p>\n

K\u00fcls\u0151 bolyg\u00f3k k\u00e9pzeletbeli vil\u00e1ga<\/figcaption>\n<\/figure>\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

We know that there are eight planets in our Solar System, but did you know that astronomers have discovered thousands of planets beyond our Solar System? These are called extra-solar […]<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_newsletter_access":"","_jetpack_dont_email_post_to_subs":false,"_jetpack_newsletter_tier_id":0,"_jetpack_memberships_contains_paywalled_content":false,"esa_banner_image":"https:\/\/www.esa.int\/var\/esa\/storage\/images\/esa_multimedia\/images\/2026\/04\/close-up_of_plato_s_cameras\/27212574-1-eng-GB\/Close-up_of_Plato_s_cameras.jpg","esa_banner_description":"Close-up of Plato\u2019s cameras","esa_banner_credit":"ESA","esa_banner_licence":"ESA Standard Licence","esa_banner_detail_url":"https:\/\/www.esa.int\/ESA_Multimedia\/Images\/2026\/04\/Close-up_of_Plato_s_cameras","esa_external_url":"","esa_external_new_window":false,"_jetpack_feature_clip_id":0,"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":"","jetpack_post_was_ever_published":true},"categories":[10,11,12],"tags":[2],"panel":[],"language":[],"age":[],"duration":[],"resource_type":[],"audience":[],"wf_post_folders":[],"class_list":["post-10","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-learn","category-our-universe","category-planets-and-moons","tag-background-article"],"jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_featured_media_url":"","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4257,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10\/revisions\/4257"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10"},{"taxonomy":"panel","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/panel?post=10"},{"taxonomy":"language","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/language?post=10"},{"taxonomy":"age","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/age?post=10"},{"taxonomy":"duration","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/duration?post=10"},{"taxonomy":"resource_type","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/resource_type?post=10"},{"taxonomy":"audience","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/audience?post=10"},{"taxonomy":"wf_post_folders","embeddable":true,"href":"https:\/\/kids.esa.int\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/wf_post_folders?post=10"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}