Az aszteroidövön túl található a Jupiter, a Naptól számított ötödik bolygó. A Jupiterrel kapcsolatban minden hatalmas. Olyan nagy, hogy könnyedén elnyelhetné az összes többi bolygót (vagy több mint 1 300 Földet). Tömege is több mint kétszerese az összes többi bolygó tömegének. Hatalmas mérete ellenére a Jupiter a leggyorsabban forgó bolygó: egy teljes körforgásához kevesebb mint 10 óra szükséges.
A Jupiter ötször olyan messze van a Naptól, mint a Föld, ezért felszíni hőmérséklete alacsony, körülbelül –145 °C. Körülbelül 13 havonta közelebb kerül hozzánk, és ekkor nagyon fényesen ragyog az éjszakai égbolton.
A Jupiter egy hatalmas gázgömb, amelynek nincs szilárd felszíne. Főként nagyon könnyű gázokból, hidrogénből és héliumból áll. A távcsöveken keresztül nézve felhős légkörét színes övek és foltok tarkítják. A legnagyobb jelenség – az úgynevezett Nagy Vörös Folt – egy óriási vihar, amely a Föld méretének többszöröse. Több mint 300 éve szünet nélkül tombol.
A Jupiternek van egy halvány, több mint 100 000 km széles porgyűrűje, amelyet a Voyager űrszonda fedezett fel. Ezenkívül körülötte kering a legnagyobb holdcsalád (a legutóbbi számítások szerint 63 hold).
Ezek közül négy – amelyeket az olasz tudós, Galileo fedezett fel 1610-ben – rendkívül nagy. Az Io felszínét több száz vulkán borítja, amelyek sárga-narancssárga kénnel fedik be. Az Europa sima, jeges felszíne repedt tojáshéjra hasonlít. A Ganymedes felszínén világos és sötét foltok, barázdák és kráterek láthatók. A Callisto felszíne ősi, kráterekkel borított.
